A HTML dokumentumokról | Néhány szóban a HTML alapvető szabályairól | A HTML dokumentum elvi felépítése | HTML dokumentum fejléce | A HTML dokumentum szövegtestének felépítése | A HTML dokumentum címszintjeinek felépítése | Bekezdések a HTML dokumentumban | Tabulátorok a HTML dokumentumban | Kereszthivatkozások HTML dokumentumok között | Karakterformátumok a HTML dokumentumban | Képek elhelyezése a HTML dokumentumban | Különböző listafomátumok a HTML dokumentumban | A HTML formátum táblázatai | A HTML dokumentumablak felosztása | Kérdőívek a HTML dokumentumban | A HTML dokumentum egyéb elemei | A HTML speciális karakterei | A JavaScript használata a HTML dokumentumban | A HTML és a multimédia

A HTML dokumentumokról

A HTML formátumú dokumentumok megtekintése egy ún. "World Wide Web böngészőprogrammal" lehetséges. Hogy miért?
A HTML dokumentum-formátumot tekinthetjük az ún. hyper-text egyik megvalósítási formájának is.
A HTML dokumentum egy olyan szövegfájl, amely a szövegen kívül tartalmaz ún. "HTML-tag"-eket - formázóutasításokat -,valamint megjelenítendő objektumokra történő hivatkozásokat is. Ezek a HTML formázóutasítások (más szóval: parancsok, elemek) befolyásolják a dokumentum megjelenítését, kapcsolatait. Ezeket az utasításokat a böngészőprogram értelmezi és végrehajtja. Ezen okból a formázóutasítás mindig megelőzi azt a részét a dokumentumnak, amelyre vonatkozik.
A dokumentumkészítéshez használható HTML utasítások köre állandóan bővül, a nyelv fejlődik. A szabványosítás csak lassan követi a fejlődést. Ezért nem minden böngészőprogram tudja a HTML tasítások mindegyikét értelmezni. Egy böngésző, ha számára értelmetlen utasítással találkozik, akkor kihagyja, így nem okoznak problémát az újabb keletű - még szabványosítatlan - utasítások a régebbi kiadású WWW-böngészőknek sem.
Sajnos a fentiek miatt ugyanazt a dokumentumot két különböző program nem biztos, hogy azonos formában fogja megjeleníteni. Más oka is van ennek. A WWW-n kalandozónál kicsi a valószínűsége annak, hogy rendelkezésére áll ugyanaz a betűtípus, mint a WWW-oldalt fejlesztőnek. Vagy képek esetén semmi garancia nincs arra, hogy minden böngészőprogram ugyanazon felbontásban és színszámmal tudja megjeleníteni a képet. És így tovább...
A HTML-ben mégis az a nagyszerű, hogy nagymértékben megközelíti a platformfüggetlenséget. Egy HTML dokumentum - ha nem is azonos módon - mindenki számára megtekinthető.

Néhány szóban a HTML alapvető szabályairól

A HTML dokumentum normál szövegfájl. Bármely szövegszerkesztővel létrehozható, ill. módosítható, amely nem használ különleges fájlformátumot vagy ha létezik TEXT formátumú mentési lehetőség benne. A HTML utasításokat a szövegben < és > jelek közé kell zárni. Egy-egy utasítás - HTML parancs, HTML elem - hatását általában a záró utasításpárja szünteti meg, amely megegyezik a nyitó utasítással, csak a / jel vezeti be (természetesen a < és a > jelek között). Az utasítások nagy része opcionális elemeket is tartalmazhat, melyek csak a nyitóutasításban szerepelhetnek, a záróban nem. Az opciók értékadásánál az idézőjel nem mindig kötelező, csak ajánlott. A HTML utasítás kulcsszavaiban nem különböztetjük meg kisbetűket és nagybetűket.

A HTML dokumentum elvi felépítése

Minden HTML formátumú szövegfájl a <HTML> utasítással kezdődik és a</HTML> záróutasítással végződik. Ezen elemek közé kell zárni a teljes dokumentumot - formázóutasításokkal és hivatkozásokkal együtt.
A HTML dokumentumot két részre lehet bontani a fejlécre és dokumentumtörzsre. (Egy harmadik rész lehet a keretek definíciója.)
A dokumentumot a fejlécelemek vezetik be, melyek kezdetét a <HEAD>utasítás jelzi. A fejlécelemek között szokás a dokumentumcímet megadni, mely címet a <TITLE> és a</TITLE> utasítások közé kell zárni. A fejlécet a </HEAD> utasítás zárja. Ezt a részét a dokumentumnak általában az ablak címsorában jelenítik meg a böngészőprogramok.
A dokumentumtörzs - amit voltaképpen a WEB-böngésző meg fog jeleníteni - a fájl<BODY> és < /BODY> utasítások közötti része. Ezen elemek között kell elhelyezni mindent: a szöveget, hivatkozásokat, képeket, stb. (A keretek és a JavaScript kódok kivételével!)
Az alábbi egyszerű példadokumentum tartalmaz fejlécet, törzsét pedig egy elsőszintű alcím és egy normál bekezdés alkotja:

<HTML>
<HEAD>
<TITLE>A dokumentum neve</TITLE>
Fejléc elemek ...
</HEAD>
<BODY>A tulajdonképpeni dokumentumtörzs következik ...
<H1>Ez itt egy alcím</H1>
<P>Ez itt egy normál bekezdés
</BODY>
</HTML>

HTML dokumentum fejléce

A dokumentumot a fejlécelemek vezetik be, melyek kezdetét a <HEAD>, végét a </HEAD> utasítás jelzi. A fejlécelemek között legfontosabb a dokumentumcím, mely címet a <TITLE> és a </TITLE> utasítások közé kell zárni. Ezt a részét a dokumentumnak általában az ablak címsorában jeleníti meg a legtöbb böngészőprogram. A <BASE HREF="protokoll:// gépnév/elérési_út"> utasításban szereplő URL határozza meg a báziscímet, melyből a relatív címeket értelmezni kell. Az intelligens kiszolgálók korában nem kötelező megadni. A <BASEFONT SIZE="szám"> utasítással jelölhető ki a dokumentumban az alapértelmezett betűméret. Az <ISINDEX> utasítás jelzi a keresőrendszerek számára, hogy index-dokumentumról van szó. Az <LINK> utasításban szereplő opciók jelzik dokumentum kapcsolatait más dokumentumokkal, stíluslappal, címszalaggal, stb.
Az <META NAME="mező" CONTENT="érték"> utasítás jelezheti a keresőrendszerek számára a dokumentum-adatbázisba kerülő adatokat, pl. a dokumentum alkotóját, a létrehozó programot, rövid tartalmat, stb.
A fejlécelemekre jellemző, hogy a böngészőablakban nem jelennek meg! Ezért a World Wide Weben szereplő dokumentumok fejlécének csak nagyon kis hányada tartalmaz a címen kívül egyéb információkat. Például ezen dokumentum fejléce a következő:

<HTML>
<HEAD>
<TITLE>HTML leírás - 3. lap</TITLE>
<META NAME="Author" CONTENT="Almási Pál">
<BASEFONT SIZE=8>
</HEAD>
<BODY>
... dokumentumtörzs ...
</BODY>
</HTML>

A HTML dokumentum szövegtestének felépítése

Minden HTML formátumú szövegfájl a <BODY> és a </BODY> utasításokkal közrezárt részében tartalmazza a megjelenítendő részét. (A dokumentum-kereteket kivéve! Ezen elemek között kell elhelyezni mindent: a szöveget, hivatkozásokat, képeket, stb.
A <BODY BACKGROUND="fájlnév.kit" BGCOLOR="színkód" TEXT="színkód" LINK="színkód" VLINK="színkód" ALINK="színkód"> utasításban a dokumentumtörzsre vonatkozó fenti előírások is szerepelhetnek opcióként.
A BACKGROUND="elérési_út/fájlnév.kit" opcióval a dokumentum hátteréül szolgáló fájlt jelölhetjük ki.
Háttérszínt a BGCOLOR="színkód" opcióval kiegészített utasítással definiálhatunk. (Amennyiben háttérmintául szolgáló fájlt - lásd fent - is megadunk, akkor a háttérszín csak nagyon ritkán fog előtűnni a dokumentumban, pl. a keretek szegélyében.)
A dokumentumban a szöveg színét a TEXT="színkód" opcióval jelölhetjük ki.
A LINK="színkód" opció a hivatkozások megjelenési színét határozza meg. A VLINK="színkód" pedig, a már bejárt hivatkozásokat jelölő színt határozza meg.
Természetesen egyszerre több opció is szerepelhet - tehát nem kötelező egyik sem - a <BODY> utasításban, mint azt az alábbi példa mutatja:

<BODY BACKGROUND="pelda3.gif"
BGCOLOR="#FF3333"
TEXT="#000099"
LINK="#993399"
VLINK="#009999">
<P>
A szemléltetés kedvéért az alábbi szöveg széles szegéllyel határolt!
<P>
<TABLE BORDER=12>
<TH><TD><H1><A HREF="#pelda">Ez itt egy hivatkozás,</A> kattins rá!</H1>
</TABLE>
<P>
<IMG SRC="k11.gif" ALT="Görgetősáv">
<P>
<A NAME="pelda">
Ide mutat a hivatkozás!</A>
</BODY>

A HTML dokumentum címszintjeinek felépítése

A HTML formátumú szövegfájlban definiálhatunk címeket, ill. alcímeket hat szint mélységig. A legfelső szintű címet a <H1 ALIGN="hely"> és a </H1> utasításpárral kell közrezárni. A második szintet a <H2 ALIGN="hely"> és a </H2> utasítások határolják, és így tovább a hatodik szintig...
Minden szint más-más betűformátumban jelenik meg a dokumentumban, a böngészőprogram beállításától függően. A címek igazítását szabályozza az ALIGN opció, melynek lehetséges értékei: left, center, right. Amennyiben túl hosszú a cím, de egy sorosnak kell maradnia, akkor a NOWRAP opció megakadályozza a cím betördelését több sorba.
Különleges címnek tekinthető a címszalag, melyet a <BANNER>, </BANNER> utasításpárral kell kijelölni.
Tulajdonsága, hogy nem scrollozódik a dokumentum többi részével ellentétben.
A címek csak a szemlélő számára keltik a tagoltság érzetét, a valóságban nem tagolják fizikailag szakaszokra a dokumentumot. Ezt a tagolást a <DIV CLASS="osztály" ALIGN="hely">, </DIV> utasításokkal lehet meghatározni, ahol a CLASS opció sorolja a megfelelő SGML osztályba a szakaszt, az ALIGN pedig a szakasz igazítási formátumát írja elő. Az automatikus tördelést itt is megakadályozza a NOWRAP opció, ez esetben a szakasz tördelését a <P> vagy a <BR> utasításokkal lehet szabályozni.
Ez a böngészőprogram például így jeleníti meg ezeket a szinteket:

<BANNER>Címszalag</BANNER>
<H1 ALIGN="left">Legfelső szintű címsor</H1>
<H2 ALIGN="center">Második szintű alcímsor</H2>
<H3 ALIGN="right">Harmaik szintű alcímsor</H3>
<H4 NOWRAP>Negyedik szintű alcímsor</H4>
<H5>Ötödik szintű alcímsor</H5>
<H6>Hatodik szintű alcímsor</H6>
<DIV ALIGN="center">
Ez egy szakasz, melyben a szöveg elvileg azonos módon
- középre igazítva - kezelendő.
</DIV>

Bekezdések a HTML dokumentumban

Minden dokumentum, így a HTML formátumú dokumentum is, alapvetően bekezdésekre tagolódik.
A HTML fájlban a bekezdések kezdetét a <P> utasítás jelzi a böngészőprogram számára. (Tehát ezen elem nem az előző bekezdés végét, hanem a következő kezdetét jelzi, vagyis mindig megelőzi azt a bekezdést, amelyre vonatkozik!) A bekezdés a következő bekezdés kezdetét jelző utasításig tart, tehát nincs záróutasításpárja a bekezdés elemnek. A legtöbb böngészőprogram két bekezdés között egy üres sort szúr be megjelenítéskor! A bekezdés elem hordozhat magában a bekezdés stílusát meghatározó opciókat. A bekezdés igazítását a <P ALIGN="hely"> formájú utasítással szabályozhatjuk. Az automatikus tördelést a NOWRAP opció tiltja meg a böngészőprogram számára. Amennyiben tördelhetetlen szóközt igényel a szöveg, akkor az egyszerű szóköz helyett alkalmazzuk a &nbsp; különleges karaktert.
Amennyiben egy bekezdésen belül mindenképpen új sort szeretnénk kezdeni, akkor a <BR> utasítást kell használni. (Nincs zárópárja!)
A Netscape Navigatorban az automatikus tördelés letiltható a <NOBR> és a </NOBR> utasításpár használatával a szöveg a két elem közé eső részére vonatkozóan. E két utasítás között a <WBR> utasítással lehet sortörést kikényszeríteni.
Az alábbi példa tartalmazza az említett formázási lehetőségeket:

<P>Ez alapértelmezett (balra igazított) bekezdés.
<P ALIGN=left>Ez balra igazított bekezdés.
<P ALIGN=center>Ez középre igazított bekezdés.
<P ALIGN=right>Ez jobbra igazított bekezdés.
<P ALIGN=justify>Ez sorkizárt bekezdés lenne.
<P>
<NOBR>Ez itt egy tördeletlen - jó hosszú - bekezdés,
amelynek eltűnik a vége a semmiben
...................................................</NOBR>
<P>
Itt egy sortörés elem található,
<BR>
melynek hatására új sorban folyatódik a szöveg,
és nem maradt&nbsp;ki&nbsp;üres&nbsp;sor.

Tabulátorok a HTML dokumentumban

A HTML formátumú fájlban a tabulátor pozíciókat a <TABSTOP ID="azonosító"> utasítás jelzi. A szöveget a tabulátorpozícióhoz igazítani a <TAB TO="azonosító"> utasítással lehet. Ha még az igazítás formáját is meg kívánjuk adni, akkor a <TAB TO="azonosító" ALIGN="hely"> alakú utasítást kell használni, ahol left, center, right, decimal típusú tabulátorokat jelölhet a "hely" paraméter. (Tizedes tabulátor alkalmazásánál megadható a DP opcióval az a karakter, amelyhez az igazítás történjen.) Az alapértelmezett tabulátortávolságot <TAB INDENT="szám"> elem határozza meg.
A tabulátorokat - a tapasztalatok szerint - még kevés böngészőprogram tudja értelmezni, ezért a táblázat vagy előre formázott szöveg alkalmazása javallott a tabulátorok helyett...
Az alábbi példa tartalmazza az említett tabulálási lehetőségek egy részét:

<P>Szöveg, <TABSTOP ID="elso">szöveg folytatás<TABSTOP ID="masodik"> ...
<BR>
<TAB TO="elso" ALIGN="center">Igazítás.
<TAB TO="masodik" ALIGN="decimal" DP=",">48,125
<P><TAB INDENT=32> Az alapértelmezett távolság: 32.
<BR><TAB>Ez a 32. karakternél kezdődik.
<BR><TAB>Ez pedig a 64. karakternél.

Kereszthivatkozások HTML dokumentumok között

A HTML formátum lényegét az egymásra és egymás tartalmára való hivatkozások jelentik (vagyis a hypertext lehetőség). A dokumentum bármely részéhez hivatkozást (linket) helyezhetünk el, amelyet aktivizálva, a hivatkozottal összefüggésban lévő szöveghez jutunk el. A hivatkozó utasítások megjelenési formája sokféle lehet, a célobjektumtól függően:
A legegyszerűbb esetben a hivatkozás az adott fájl egy távolabbi részére mozdítja a böngészőablakot. A hivatkozás kezdetét a <A HREF="#jelző"> utasításnak a dokumentumban való elhelyezése jelzi. A hivatkozást a </A> utasítás zárja le.
Ez az elempár közrezárhat szövegrészt, képet, stb. A közrezárt részt a böngészőprogram a dokumentum többi részétől eltérően jeleníti meg (pl. aláhúzással, kerettel, ...), az egérkurzorral fölé érve a mutató alakja megváltozik. Azt a részt (praktikusan: könyvjelzőt), ahová a hivatkozás mutat a < A NAME="jelző"> és a </A> utasítások kell, hogy határolják.
A legtöbb esetben a egy hivatkozás egy másik fájlra/dokumentumra mutat. A hivatkozás kezdetét ekkor a <A HREF="protokoll://elérési_út/fájlnév.kit"> utasítás jelzi, a hivatkozást ekkor is a </A> utasításelem zárja le. Mind a protokoll, mind az elérési út elhagyható, amennyiben azonos URL-en van a kiindulási dokumentum és a hivatkozott. A hivatkozott fájlnak e példában nincs külön névvel (könyvjelzővel) jelölt része. Működés szempontjából a fentebb leírtak vonatkoznak erre a hivatkozási formára is.
A legbonyolultabb esetben a hivatkozás egy másik fájl valamely pontosan meghatározott részére mutat. A hivatkozás kezdetét a <A HREF="protokoll://elérési_út/fájlnév.kit#jelző"> utasítás jelzi, és a hivatkozást szintén a </A> elem zárja le. Ebben az esetben a hivatkozott fájl kell, hogy tartalmazzon egy olyan részt (könyvjelzőt), ahová a hivatkozás mutat. Ezt a részt a <A NAME=" jelző"> és a </A> utasítások határolják.
Megjegyzés: Ha az <A HREF=...>, </A> utasításpár képet fog közre, akkor a kép szegéllyel jelenik meg, amely szegély letiltható az <IMG SRC=...> utasításban elhelyezett BORDER=0 opció alkalmazásával. A képekkel kapcsolatos egyéb hivatkozási lehetőségeket lásd a képeknél.
Az alábbi példadokumentum többféle hivatkozást tartalmaz:

Ennek a fájlnak a <A HREF="#vege">végére</A> visz ez a hivatkozás.
<P>
A makói Almási Utcai Általános Iskola honlapjára vonatkozik e
<A HREF="http://www.jate.u-szeged.hu/csongrad/niifp/almasi/almasi.htm"> hivatkozás </A>.
<P>
A fenti iskola újságjának egy adott
<A HREF="http://www.jate.u-szeged.hu/csongrad/niifp/almasi/sm5.htm#turi"> helyére </A>
repít e hivatkozás.
Ezen leírással kapcsolatos véleményed
<A HREF="mailto:paja@iif.u-szeged.hu">írd</A> meg!
<P>
<IMG SRC="k08.gif" ALT="Almási embléma balra">
<P ALIGN=center>
<IMG SRC="k08.gif" ALT="Almási embléma középre">
<P ALIGN=right>
<IMG SRC="k08.gif" ALT="Almási embléma jobbra">
<P>
<A NAME="vege">Itt az oldal vége!</A>
<P>

Karakterformátumok a HTML dokumentumban

A HTML formátumú szövegfájlban is használhatjuk a szövegszerkesztőkben megszokott karakterformátumokat. Az alábbi táblázat a formázás kezdő és záróutasítása között a mintát is tartalmazza.

Kezdő elem

Ilyen betűformátumot eredményez

Záró elem

<B>

Félkövér betűformátumot eredményez

</B>

<I>

Dőltbetűs formátumot eredményez

</I>

<U>

Aláhúzott formátumot eredményez

</U>

<S>

Áthúzott formátumot eredményez

</S>

<TT>

Fixpontos betűket eredményez

</TT>

<EM>

Kiemeli a szöveget

</EM>

<CITE>

Idézetekre használható

</CITE>

<VAR>

Változónevet jelöl

</VAR>

<STRONG>

Ez is egy kiemelési lehetőség

</STRONG>

<CODE>

Kódoknál használjuk

</CODE>

<SAMPLE>

Minták jelzésére használjuk

</SAMPLE>

<KBD>

Billentyűfelirat jelzése

</KBD>

<BQ>

Idézet megjelenítése

</BQ>

<BIG>

Nagyméretű betűformátumot eredményez

</BIG>

<SMALL>

Kisméretű betűformátumot eredményez

</SMALL>

<SUB>

Alsóindexet eredményez

</SUB>

<SUP>

Felsőindexet eredményez

</SUP>

<BLINK>

Villogó szöveget eredményez

</BLINK>

<FONT ...>

A részleteket lásd lentebb

</FONT>

A <FONT FACE="név" COLOR="színkód" SIZE=" szám">, </FONT> utasításpárral direkt módon előírhatók a megjelenő szöveg betűinek a jellemzői. A FACE opciót nem szokás használni, mert nem valószínű, hogy minden rendszerben rendelkezésre áll pl. az ARIAL CE FÉLKÖVÉR betűtípus. A COLOR opció pontosan meghatározza a megjelenítendő szöveg színét. A SIZE opcióban egy számot megadva a betűméretet határozza meg direkt módon. (A SIZE opcióban előjeles szám is szerepelhet, ami az alapbetűtípushoz viszonyított méretet jelöl.)
Az alábbi példadokumentumban elvileg meg kellene jelennie a fenti karakterformátumoknak (azért elvileg, mert a megjelenő betűk formája a böngészőprogram beállításaitól függően nagymértékben különbözhet):

<B>Vastag</B>
<I>Dőlt</I>
<U>Aláhúzott</U>
<S>Áthúzott</S>
<TT>Fixpontos</TT>
<EM>Kiemelt</EM>
<CITE>Idézet</CITE>
<VAR>Változónév</VAR>
<STRONG>Kiemelt</STRONG>
<CODE>Kód</CODE>
<SAMPLE>Minta</SAMPLE>
<KBD>Billentyűfelirat</KBD>
<BQ>Idézet</BQ>
<BIG>Nagyméretű</BIG>
<SMALL>Kisméretű</SMALL>
<SUB>Alsóindex</SUB>
<SUP>Felsőindex</SUP>
<BLINK>Villogó</BLINK>
<FONT COLOR="#FF3333" SIZE=1>Kicsi piros</FONT>
<FONT SIZE=2>N</FONT>
<FONT SIZE=3>ö</FONT>
<FONT SIZE=4>v</FONT>
<FONT SIZE=5>e</FONT>
<FONT SIZE=6>k</FONT>
<FONT SIZE=7>v</FONT>
<FONT SIZE=8>ő</FONT>
<FONT FACE="Arial CE" SIZE=9>ARIAL CE</FONT>
<FONT FACE="Symbol" SIZE=10>SYMBOL</FONT>

Képek elhelyezése a HTML dokumentumban

A HTML formátumú dokumentumban képeket - grafikákat - is is elhelyezhetünk. Az <IMG SRC="elérési_út/fájlnév.kit"> utasítás a szöveg aktuális poziciójába helyezi a megadott képet.
Ennél azért a legegyszerűbb szövegszerkesztő program is többet nyújt. A HTML dokumentum csinosítására is vannak a képek elhelyezésének finomabb lehetőségei is. Ha ezeket mind kihasználjuk, akkor az utasítás a következőképpen fog kinézni: <IMG ALIGN="hely" SRC="elérési_út/fájlnév.kit" HSPACE="vszám" VSPACE="fszám" WIDTH="szméret" HEIGHT="mmeret" UNITS="egység" USEMAP="#jelző" ISMAP ALT="szöveg">.
Az ALIGN opció meghatározza a kép igazításának módját, lehetséges értékei: top, middle, bottom, left, right. A HSPACE a kép melletti vízszintes térközt, a VSPACE pedig a függőleges térközt (ha úgy tetszik: margókat) határozza meg.
A WIDTH a szélességét, a HEIGHT pedig a magasságát adja a képnek, az UNITS által meghatározott egységben (pixel vagy en).
Az ALT azt a szöveget adja meg, amelyet nem grafikus böngészők használata esetén meg fog jelenni a kép helyett.
Az USEMAP, ISMAP összetartozó opciók a kép különböző területeihez különböző hipertext hivatkozásokat rendelhetnek. (Tehát csak akkor van értelmük, ha a kép egy hivatkozás része! Ekkor a hivatkozások < A HREF=...> és </A> utasításpárját nem kell megadni.) Ezenkívül szorosan kapcsolódik ezen opciókhoz (az <IMG> utasítást megelőzően) a következő utasításstruktúra:

<MAP NAME="jelző">
<AREA SHAPE="alak" COORDS="koordináták" HREF="hivatkozás">
...
</MAP>

amellyel egy hivatkozási térképet kell megadni. Az <AREA> utasításból természetesen több is szerepelhet. A SHAPE opció a circle, rect, polygon értékeket veheti fel, amikor circle (kör) esetén a COORDS három vesszővel elválasztott koordinátát tartalmaz (középx, középy,sugár), rect (téglalap) esetben négyet (balfelsőx,balfelsőy,jobbalsóx,jobbalsóy), a polygon (sokszög) esetén pedig minden csúcs koordinátáit meg kell adni. A <MAP NAME="jelző">, </MAP> utasításpárral körülhatárolt hivatkozási rész külön fájlban is elhelyezhető. Ekkor az USEMAP opció kimarad. - Vigyázat az ISMAP nem marad el! - Helyette a <A HREF="fájlnév.map"> és az </A> utasítások közé kell zárni az <IMG SRC=...> utasítást. (Ahol a fájlnév.map annak a fájlnak a neve, URL-je, amely a hivatkozásokat tartalmazza.)
Az alábbi példa ugyanazon kép elhelyezésére több variációt tartalmaz (az itt szereplő példában a példadokumentum szövegei rövidítve szerepelnek):

<MAP NAME="osztott">
<AREA SHAPE="circle" COORDS="130,130,50" HREF="#vege">
</MAP>
Makó város címere szövegbe beszúrva
<IMG SRC="k10.gif" ALT="Makó címere" USEMAP="#osztott" ISMAP>Igy jelenik meg ...
<P>
<HR>
<P>
<IMG ALIGN="right" SRC="k10.gif" WIDTH="100" ALT="...">
Ugyanez jobbra igazítva és arányosan kicsinyítve ...
<P>
<IMG ALIGN="left" SRC="k10.gif" VSPACE=20 HEIGHT="100" ALT="...">
Ugyanez balra igazítva és arányosan kicsinyítve ...
<P>
<HR>
<P>
<IMG ALIGN="top" SRC="k10.gif" HSPACE=40 WIDTH="100" ALT="...">
Ugyanez a szöveg felső széléhez igazítva ...
<P>
<IMG ALIGN="middle" SRC="k10.gif" WIDTH="100" HEIGHT="100" UNITS="en" ALT="...">
Ugyanez sorközépre igazítva, valamint ...
<P>
<IMG ALIGN="bottom" SRC="k.gif" WIDTH="200" HEIGHT="100" UNITS="pixel" ALT="...">
Ugyanez a sor alsó széléhez igazítva, valamint ...
<P>
<A NAME="vege">VÉGE</A>

Különböző listafomátumok a HTML dokumentumban

A HTML formátumú szövegfájlban használhatunk listákat is, amelyek szövegszerkesztőkbeli megfelelői a felsorolások és bajuszos bekezdések.
A számozott bekezdések (felsorolások) megfelelője a számozott lista, az ún. "bajuszos" bekezdések megfelelője pedig a számozatlan lista.
A harmadik lista típus pedig a leíró lista, ahol az egyes lista elemekhez tartozhat egy hosszabb leírás is.
A számozott listát az <OL> és az </OL> utasítások közé kell zárni. A számozatlan listát pedig az <UL>, </UL> utasításpár közé. Mindkét típusú listában használhatjuk a listafejlécet, melyet az <LH> utasítás vezet be - az </LH> pedig zár! Mindkét listatípusban a listák sorai az <LI> utasítással kezdődnek - és nem használatos a lezáró párjuk!
A fentiekből közvetkezik, hogy a listasorok egy <LI> utasítástól a következő <LI> utasításig, ill. a lista záróeleméig tartanak.
Számozott lista esetében a kezdő sorszám közvetlenül megadható az <OL SEQNUM="szám"> formájú kezdőutasítással. Másik lehetőség, hogy egy előzőelg definált lista számozása folytatható az <OL CONTINUE> kezdőutasítás használatával. Egyébként az <OL> utasítás 1-től kezdi a lista tagok számozását.
A számozatlan listák kezdőeleme is hordozhat formázóinformációkat. Az <UL SRC="fájlnév.kit"> formájú utasítás például a listasort megelőző bajuszként a megadott képfájlt használja. Az <UL DINGBAT=" karakter"> a megadott bajuszkaraktert alkalmazza. Az <UL WRAP="irány"> pedig többoszlopos listák esetén az igazítás formáját határozza meg. (A WRAP opció a horiz és a vert értékeket veheti fel.
A számozatlan listák speciális - külön HTML utasításokkal létrehozható - fajtái a könyvtárlista és a menülista. A könyvtárlista típus a <DIR> utasítással kezdődik és a </DIR> utasításra végződik. A menülista pedig <MENU> és a </MENU> utasításokkal határolt. Ezek a listaformák a normál számozatlan listáktól mindössze annyiban különböznek, hogy a könyvtárlista tagjai 20 karakteresnél, a menülista tagjai pedig egy sorosnál nem lehetnek hosszabbak és nincs "bajuszuk".
A leíró listát a <DL> és a </DL> utasítások közé kell zárni. A lista fejléc megadása azonos az többi listatípusnál látottal. A listák egyes alkotóelemeinek kezdetét a <DT> utasítás jelzi, az ehhez tartozó leírás kezdetét pedig a <DD> utasítás határozza meg. Nincs egyik utasításnak sem záró párja, ezért a lista tag a <DT> elemtől a <DD>-ig, a hozzá tartozó leírás pedig a <DD> elemtől a következő <DT>-ig tart.
Az alábbi példában látható, hogy a különböző listákat egymásba is ágyazhatjuk, akár több szint mélységben is. A böngészőprogramtól függ, hogy hány szintet tud egymástól megkülönböztve megjeleníteni:

<P>
Normál szöveg
<P>
<OL>
<LH>A számozott lista fejléce</LH>
<LI>Első sor
<OL>
<LH>A beágyazott lista fejléce</LH>
<LI>Első elem
<LI>Második elem
<LI>Harmadik elem
</OL>
<LI>Második sor
<LI>Harmadik sor
<LI>Negyedik sor
</OL>
<P>
Normál szöveg
<P>
<UL>
<LH>A számozatlan lista fejléce</LH>
<LI>Első sor
<LI>Második sor
<UL WRAP=horiz>
<LH>A beágyazott lista fejléce</LH>
<LI>Első sor
<LI>Második sor
</OL>
<LI>Harmadik sor
</OL>
<P>

Könyvtárlista:

<BR>
<DIR>
<LI>Első tag
<LI>Második tag
<LI>Harmadik tag
<LI>Negyedik tag
</DIR>
<P>

Menülista:

<BR>
<MENU>
<LI>Első menü
<LI>Második menü
</MENU>
<P>
Normál szöveg
<P>
<HR>
<P>
<DL>
<LH>A leíró lista fejléce</LH>
<DT>Első sor
<DD>Az első sorhoz tartozó leírás, lehet hosszabb szöveg is.
A leírás tördelése automatikus. Szépen igazodnak a betördelt sorok
az első sor kezdőpontjához.
<DT>Második sor
<DD>A második sorhoz tartozó leírás
</DL>
<P>
Normál szöveg
<P>

A HTML formátum táblázatai

A HTML formátumnak ez az utasításcsoportja képes a legváltozatosabb szöveg-, és képmegjelenítési formák előállítására.
A <TABLE> és a </TABLE> utasítások közé zárt részt tekintjük egy táblázatnak.
A táblázatnak a címét a <CAPTION> és a </CAPTION> utasítások között kell megadni. (Figyelem! Az így megadott cím nem a táblázatban, hanem előtte fog megjelenni!) A cím <CAPTION ALIGN=" hely"> formájú megadással igazítható. A táblázat minden sora a <TR> utasítással kezdődik és a következő <TR>-ig, ill. a táblázat végéig tart. Egy sor tartalmazhat oszlopfejléceket és adatokat. Az oszlopfejléceket a <TH> utasítás vezeti be és választja el egymástól. A táblázat adatcellái pedig a <TR>-rel megkezdett sorban egy <TD> utasítással kezdődnek és minden cella a következő <TD>-ig - ill. a következő sor elejét jelző elemig - tart, ahol értelemszerűen új cella kezdődik. Az oszlopfejléceknek és az adatcelláknak csak a kezdőutasítása használatos - habár van lezáró utasításuk is (</TH>, </TD>) -, mert a záróutasításuk elhagyható!
A táblázat nyitóutasítása tartalmazhat a teljes táblázatra vonatkozó beállításokat:
<TABLE BORDER="szám" ALIGN="hely" COLSPEC="oszlopjellemzők" UNITS="egység" NOWRAP CELLPADDING="pszám" CELLSPACING="kszám" BGCOLOR="színkód">
Ahol a BORDER opció a rácsozat szélességét határozza meg. (0 esetén nincs rácsozat.) Az ALIGN a teljes tábla elhelyezkedését határozza meg ( left, right, center lehet). A COLSPEC egy oszlop igazítását és szélességét adja meg. Egy oszlopra vonatkozóan egy betű és szám egybeírva (pl.: L12 C24 R10), melytől a következő oszlop értékeit egy köz választja el. Az UNITS a számokhoz tartozó mértékegységet jelöli ki (en, relative - oszlopszélességhez -, pixel). A NOWRAP opció a cellák szövegének tördelését tiltja le. Végül a BGCOLOR a táblázat háttérszínét határozza meg.
A táblázat oszlopfejlécei nem csak a legfelső oszlopban szerepelhetnek, hanem a táblázatban bárhol (pl. sorok címeként is).
Mind az oszlopfejlécekben, mind az adatcellákban használhatók a következő formázásra való opciók:
COLSPAN="szám": Egyesít több egymással szomszédos cellát - víszintesen.
ROWSPAN="szám": Egyesít több egymással alatti cellát - függőlegesen.
ALIGN="hely": Igazítja a cellák tartalmát - víszintesen. Lehetséges értékei: left, center, right, justify, decimal
VALIGN="hely": Igazítja a cellák tartalmát - függőlegesen. Lehetséges értékei: top, middle, bottom, baseline

Az alábbi példatáblázat tartalmaz példákat igazításra, cellaegyesítésre, üres cellára, kép elhelyezésére, stb.:

<TABLE BORDER=5 ALIGN="center">
<CAPTION>A táblázat címe </CAPTION>
<TR>
<TH COLSPAN=2>Az 1.-2. oszlop közös fejléce
<TH COLSPAN=3>A 3.-4.-5. oszlop közös fejléce
<TH ROWSPAN=2>A 6. (2 soros) oszlop fejléce
<TR>
<TH>Az 1. oszlop másodrendű fejléce
<TH COLSPAN=2>A 2.-3. oszlop másodrendű fejléce
<TH COLSPAN=2>A 4.-5. oszlop másodrendű fejléce
<TR>
<TH>Az első adatsor címe
<TD>Az első adatcella
<TD>Adat (indexe: C3)
<TD>Adat (indexe: D3)
<TD>Adat (indexe: E3)
<TD>Adat (indexe: F3)
<TR>
<TH>A 2. adatsor címe
<TD>Adat (indexe: B4)
<TD>Adat (indexe: C4)
<TD>Adat (indexe: D4)
<TD>Adat (indexe: E4)
<TD>Adat (indexe: F4)
<TR>
<TH>Függőleges igazítások
<TD ALIGN="center" VALIGN="bottom">Le
<TD ALIGN="center" VALIGN="top">Fel
<TD ALIGN="center" VALIGN="middle">Középre
<TD>
<TD>Adat (indexe: F5)
<BR>Ettől a cellától balra egy üres cella,
alatta pedig két üres cella összevonva
<TR>
<TH>Vízszintes igazítások:
<TD>Alapértelmezés
<TD ALIGN="left">Balra
<TD ALIGN="center">Középre
<TD ALIGN="right">Jobbra
<TD ROWSPAN=2>
<TR>
<TD ALIGN="center" COLSPAN=5>
<IMG SRC="k12.gif" ALT="Kép a cellában">
</TABLE>

A HTML dokumentumablak felosztása

Egyetlen böngészőablakban több HTML dokumentum is megjeleníthető a <FRAMESET> és a </FRAMESET> utasításpár, valamint a szorosan kapcsolódó <FRAME> utasítás együttes használatával.
A <FRAMESET COLS="oszlophatárok"> kezdőutasítással osztható fel a képernyő függőlegesen, a <FRAMESET ROWS="sorhatárok"> utasítással pedig vízszintesen. Ahol az oszlop- és sorhatárok megadhatók képernyőpontban ill. százalékosan - vesszővel elválasztva -, a maradék képernyőterületre pedig a * dzsókerkarakter használatával lehet hivatkozni. Mivel vagy csak vízszintesen, vagy csak függőlegesen osztható fel a képernyő, ezért ha mindkét irányban osztott böngészőablak létrehozásához a <FRAMESET> elemeket egymásba kell ágyazni! Tehát például egy függőleges felosztáson belül kell vízszintesen elválasztott részekre tagolni egy oszlopot.
A fenti módon definiált területekre a <FRAME SRC="objektum"> utasítás tölti be a megadott objektumot, mely objektum lehet egy teljes HTML fájl, annak egy maghatározott része, ill. egy kép. Az így kitöltendő keretek viselkedését szabályozza az utasítás <FRAME NAME="név" SRC=" objektum" SCROLLING="érték" MARGINWIDTH="szám" MARGINHEIGHT="szám"> alakú megadása.
Az adott keretnek nevet ad a NAME opció, a szkrollozást letilthatja SCROLLING="no" kiegészítés (ezenkívül a yes és az auto értékeket veheti fel a SCROLLING opció), a MARGINWIDTH és a MARGINHEIGHT pedig a kereten belüli margók szélességét szabályozza.
Például a fejlécben megadott <BASE TARGET="név"> utasítás a NAME="név" opcióval elnevezett keretbe irányítja a hivatkozásokat. Egyébként az <A HREF=...> utasítás is ismeri a TARGET="név" opciót. (A TARGET="_top" opcióval az egész böngészőablakot elfoglalja a hivatkozott dokumentum, tehát feloldja az ablak keretekre osztását!) Ha ezek egyike sem szerepel, akkor a hivatkozás a hivatkozó objektum keretében jelenik meg, felülírva azt!
A <FRAMESET>, <FRAMESET> utasításpárral határolt területnek meg kell előznie a <BODY> utasítással kijelölt dokumentumtörzset! Sőt a egy <NOFRAMES> utasítással kell jelezni a dokumentum azon részének kezdetét, amelyet akkor kell a böngészőnek megjelenítenie csak, ha nem ismeri a keretutasításokat. És csak ez a <NOFRAMES>-mel kezdődő rész tartalmazhatja a <BODY> és a </BODY> utasításpárt.
Az alábbi példa a kerethasználat több lehetőségét is bemutatja:

<FRAMESET ROWS=185,*>
<FRAMESET COLS=185,*>
<FRAME SRC=k08.gif SCROLLING=NO NAME="cimer">
<FRAME SRC=02.htm NAME="felepites">
</FRAMESET>
<FRAMESET COLS=25%,*>
<FRAME SRC=index.htm NAME="tart">
<FRAME SRC=13.htm NAME="keret" MARGINHEIGHT=10 MARGINWIDTH=10>
</FRAMESET>
</FRAMESET>
<NOFRAMES>
<CENTER>
<BODY BGCOLOR="#FFFF00">
<FONT COLOR="#FF3333">
<H1>Sajnos ez a böngésző nem támogatja a keretek használatát!</H1>
</FONT>
</BODY>

Kérdőívek a HTML dokumentumban

A HTML formátumú dokumentumban kérdőíveket is közzétehetünk, melyek feldolgozásához külön programot kell írni. (Nem HTML-alapút! Általában a kiszolgáló /cgi-bin/ könyvtárában található programról van szó.)
A <FORM METHOD="mód" ACTION="elérési_út/fájlnév.kit"> és a </FORM> utasítások zárják közre a kitöltendő kérdőívet/űrlapot.
Az opciókat ajánlott mindig megadni, már csak azért is, mert az ACTION határozza meg a feldolgozást végző programot, a METHOD pedig a kitöltött űrlap továbbítási módját a feldolgozó programnak. Lehetséges értékei: GET - az URL-ben, POST - adatcsomagban. Az alapértelmezés a GET, ami bizonyos veszélyeket rejt magában, mivel túl hosszúra nyúlhat az URL. A POST a biztonságosabb mód.
Az <INPUT NAME="név" TYPE="típus" ALIGN="hely"> utasítással határozható meg egy kitöltendő űrlapmező.
A NAME természetesen a mezőnév, amely alapján a feldolgozóprogram azonosítja a bevitt adatot. A TYPE pedig az adattípus, melyet vár a beviteli mező. Lehetséges típusok: TEXT - szöveg, PASSWORD - jelszó (nem jelenik meg bevitelkor!), HIDDEN - rejtett (ez sem jelenik meg), CHECKBOX - kapcsoló (több is kiválasztható egyszerre), RADIO - kapcsoló (egyszerre csak egyet lehet kiválasztani), RANGE - numerikus adat, FILE - csatolandó fájl, SUBMIT - adattovábbító gomb, RESET - inicializáló gomb, BUTTON - egyéb nyomógomb. Az <INPUT > utasításban további opciók is szerepelhetnek, a fő opciók értékeitől függően:
- A VALUE kiegészítő opcióval megadott értéket veszi fel alapértelmezésként a szöveges vagy numerikus beviteli mező.
- TEXT típusú mező esetén egy további opció, a SIZE="méret" opció határozza meg a beviteli ablak szélességét, a MAXLENGTH="érték" pedig a bevihető maximális szöveghosszt.
- A CHECKBOX és a RADIO típusú mezők további paramétere lehet a CHECKED opció, mely bekapcsolja a kapcsolót - alapértelmezésként.

- RANGE típusú mező esetén megadható az a tartomány, melybe a bevitt értéknek bele kell esnie, a MAX="maximum" és a MIN="minimum" további opciókkal.
- A FILE típusú mezőben megadott fájl az ACCEPT kiegészítő opcióval megadott MIME módon csatolódik az elküldendő kérdőívhez. (Megjegyzés: Egy Browse nyomógombbal támogatott fájlkereső-ablakból lehet a fájlt kiválasztani.)
- A SUBMIT és a RESET gombokhoz tartozó kiegészítő opció a VALUE="felirat", amely a gombok feliratát jelöli ki.
Egyébként a SUBMIT gomb lenyomásának hatására küldi el az űrlapadatokat a kérdőív a feldolgozó programnak, a RESET gomb lenyomása pedig az alapértékekkel tölti fel a beviteli mezőket.
Hosszab szöveg bevitelére alkalmas a <TEXTAREA NAME="név" ROWS="magaság" COLS="szélesség" VALUE="szöveg">, </TEXTAREA> utasításpár, amely egy beviteli ablakot nyit a COLS-ban megadott szélességben és a ROWS-ban megadott sorban. A VALUE az alapértelmezésként megjelenítendő szöveget adja meg.
Egy kérdésre adandó válasz egyszerű - menüből történő - kiválasztását teszi lehetővé a kérdőíven a <SELECT NAME="név" SIZE="sor">, </SELECT> utasításokkal létrehozott kiválasztásos menü, melynek menüpontjait az <OPTION> utasítással adhatjuk meg.
A SIZE opció azt határozza meg, hogy hány sorban jelenjenek meg a választható menüpontok. Megadásával szkrollozható menüt kapunk. Elhagyása esetén, ún. legördülő menüből lehet választani. A MULIPLE opció esetén több menüpont is kijelölhető egyszerre. Az <OPTION SELECTED> formájú utasítás adja meg az alapértelmezett választást!
Az alábbi példa egy sokelemű kérdőívet mutat be:

<CENTER>
<H1>Adatfelvételi lap:</H1>
<FORM METHOD="post" ACTION="program.bin">
<INPUT TYPE="reset" VALUE="Alapértelmezés">
<P>
Vezetékneve:
<INPUT NAME="vezeteknev" TYPE="text" VALUE="Kovács" SIZE="25" MAXLENGTH="30">
Keresztneve:
<INPUT NAME="keresztnev" TYPE="text" MAXLENGTH="50">
Férfi: <INPUT NAME="neme" TYPE="radio" CHECKED>
Nő: <INPUT NAME="neme" TYPE="radio">
Kora: <INPUT NAME="kor" TYPE="range" SIZE="2" MIN="10" MAX="60">
<P>
Érdeklődési köre:
Windows: <INPUT NAME="erdek" TYPE="checkbox" CHECKED>
Win95: <INPUT NAME="erdek" TYPE="checkbox">
LINUX: <INPUT NAME="erdek" TYPE="checkbox">
OS/2: <INPUT NAME="erdek" TYPE="checkbox">
<P>
<TEXTAREA NAME="egyeb" COLS="40" ROWS="4"> Közlendők: </TEXTAREA>
<P>
Foglakozása:
<SELECT NAME="foglakozas">
<OPTION>diák
<OPTION>tanár
<OPTION SELECTED>nyugdíjas
<OPTION>egyik sem
</SELECT>
<P>
Csatolandó fájl(ok):
<BR>
<INPUT NAME="fajl" TYPE="file">
<P>
<INPUT TYPE="submit" VALUE="Elküldés">
</CENTER>
</FORM>

A HTML dokumentum egyéb elemei

A máshová nem sorolható elemek egy csokrát lehet ezen az oldalon megtalálni:
Egy HTML formátumú szövegfájl a tartalmazhat megjegyzéseket.
A megjegyzés egyik típusa a megjelenítendő megjegyzés, a <NOTE> és a </NOTE> utasításokkal közrezárva. A HTML dokumentumban elhelyezhetők olyan megjegyzések is, melyek sehol sem jelennek meg a dokumentum WEB-böngészővel történő megjelenítésekor. Viszont a fájl átszerkesztéskor segítségéül lehetnek a módosítást végzőnek. A megjegyzéseket a <!-- és a --> utasítások között kell elhelyezni.
Egy HTML formátumú szövegfájl a tartalmazhat lábjegyzeteket. Az <FN ID="azonosító"> és a </FN> utasítások között szerepel a lábjegyzet szövege. Az így definiált lábjegyzetszövegre hivatkozik a szövegnek az <A HREF="#azonosító"> és az </A> utasításokkal jelölt része.
Amennyiben a megjelenítendő szöveg formátuma pontosan olyan kell, hogy legyen, mint ahogy a HTML fájlban szerepel, akkor azt az előreformázott szöveget jelző utasítások közé kell zárni. Ezen utasítások a <PRE> és a </PRE>. A közéjük zárt szöveg pontosan annyi szóközzel, pontosan annyi sorban és olyan állapotban fog a dokumentumban megjelenni, mint ahogy azt a HTML fájl tartalmazza. E dokumentumsorozat példái is íly módon kerültek rögzítésre...
A <PRE WIDTH="szám">, </PRE> utasításpár használatával egy tördeletlen szöveg az adott szélességben betördelhető.
A szövegrészeket tagolás vagy esztétikai ok miatt vízszintes vonallal el lehet választani egymástól. Legegyszerűbb esetben a <HR> utasítás egy vízszintes elválasztó vonalat helyez el az adott ponton, a rendelkezésre álló szélességben. Ezt a durva megjeleínítést lehet azért finomítani a <HR ALIGN="hely" WIDTH="hszám" SIZE="vszám" NOSHADE> alakú utasítással.
Az ALIGN az igazítás helyét adja meg (left, right, middle). A WIDTH a vonalhosszt definiálja, a SIZE pedig a vonal szélességét. Mindkettőt meg lehet adni képpontban, ill. a hosszt az ablak-szélesség százalékában. A NOSHADE pedig térhatást (árnyékoltságot) tiltja le.
A <NOTE> utasításhoz hasonlóan nincs különösebb hatása az <ADRESS>, </ADRESS> és a <CREDIT>, a </CREDIT> utasításpároknak sem. Az előbbi postai címet jelöl, az utóbbi pedig egy idézet forrását.
Az alábbi példadokumentum tartalmazza a fenti elemek néhány érdekes variációját:

<!-- Ez itt egy értelmezést segítő megjegyzés. -->
<NOTE>Ez itt egy jegyzet</NOTE>
Ehhez a sorhoz <A HREF="#az">lábjegyzet</A> tartozik.
<HR WIDTH=50 SIZE=50>
<PRE>
Ez a sor sok közt tartalmaz.
Ez pedig egy új sor, pedig nem előzte meg sem <P>, sem <BR>
</PRE>
<HR ALIGN="left" WIDTH=50%>
<P>
<HR NOSHADE>
<P>
<FN ID="az">Íme a fenti jelzéshez tartozó lábjegyzet</FN>

A HTML speciális karakterei

Ha egy HTML formátumú szövegfájl nem csak az angol ABC alfanumerikus jeleit akarjuk használni, hanem ékezetes betűket vagy speciális jeleket is, akkor a HTML speciális jeleit kell használni. Lehetséges az ESCAPE szekvencia alapján történő jelölése és ISO-kód szerinti megadása is ezen speciális jeleknek.
Az ABC betűi és kódjaik

Elnevezés

Jel

ESC

ISO

Elnevezés

Jel

ESC

ISO

Nagy A betű

A

&#65;

A

Kis a betű

a

&#97;

a

Nagy Á betű

Á

&#193;

&Aacute;

Kis á betű

á

&#225;

&aacute;

Nagy B betű

B

&#66;

B

Kis b betű

b

&#98;

b

Nagy C betű

C

&#67;

C

Kis c betű

c

&#99;

c

Nagy D betű

D

&#68;

D

Kis d betű

d

&#100;

d

Nagy E betű

E

&#69;

E

Kis e betű

e

&#101;

e

Nagy É betű

É

&#201;

&Eacute;

Kis é betű

é

&#233;

&eacute;

Nagy F betű

F

&#70;

F

Kis f betű

f

&#102;

f

Nagy G betű

G

&#71;

G

Kis g betű

g

&#103;

g

Nagy H betű

H

&#72;

H

Kis h betű

h

&#104;

h

Nagy I betű

I

&#73;

I

Kis i betű

i

&#105;

i

Nagy Í betű

Í

&#205;

&Iacute;

Kis í betű

í

&#237;

&iacute;

Nagy J betű

J

&#74;

J

Kis j betű

j

&#106;

j

Nagy K betű

K

&#75;

K

Kis k betű

k

&#107;

k

Nagy L betű

L

&#76;

L

Kis l betű

l

&#108;

l

Nagy M betű

M

&#77;

M

Kis m betű

m

&#109;

m

Nagy N betű

N

&#78;

N

Kis n betű

n

&#110;

n

Nagy O betű

O

&#79;

O

Kis o betű

o

&#111;

o

Nagy Ó betű

Ó

&#211;

&Oacute;

Kis ó betű

ó

&#243;

&oacute;

Nagy Ö betű

Ö

&#214;

&Ouml;

Kis ö betű

ö

&#246;

&ouml;

Nagy Ő betű

Ő

&#213;

&Ocirc;

Kis ő betű

ő

&#245;

&ocirc;

Nagy P betű

P

&#80;

P

Kis p betű

p

&#112;

p

Nagy Q betű

Q

&#81;

Q

Kis q betű

q

&#113;

q

Nagy R betű

R

&#82;

R

Kis r betű

r

&#114;

r

Nagy S betű

S

&#83;

S

Kis s betű

s

&#115;

s

Nagy T betű

T

&#84;

T

Kis t betű

t

&#116;

t

Nagy U betű

U

&#85;

U

Kis u betű

u

&#117;

u

Nagy Ú betű

Ú

&#218;

&Uacute;

Kis ú betű

ú

&#250;

&uacute;

Nagy Ü betű

Ü

&#220;

&Uuml;

Kis ü betű

ü

&#252;

&uuml;

Nagy Ű betű

Ű

&#219;

&Ucirc;

Kis ű betű

ű

&#251;

&ucirc;

Nagy V betű

V

&#86;

V

Kis v betű

v

&#118;

v

Nagy W betű

W

&#87;

W

Kis w betű

w

&#119;

w

Nagy X betű

X

&#88;

X

Kis x betű

x

&#120;

x

Nagy Y betű

Y

&#89;

Y

Kis y betű

y

&#121;

y

Nagy Z betű

Z

&#90;

Z

Kis z betű

z

&#122;

z

Néhány speciális jel és kódjaik

Elnevezés Jel ESC ISO Elnevezés Jel ESC ISO
Tabulátor &#09; Soremelés &#10; Szóköz &#32; Felkiáltójel !
&#33; ! Idézőjel " &#34; &quot; Számjel #
&#35; # Dollárjel $ &#36; $ Százalékjel %
&#37; % Angol és jel & &#38; & Aposztróf '
&#39; &amp; Bal zárójel ( &#40; ( Jobb zárójel )
&#41; ) Aszteriszk * &#42; * Pluszjel +
&#43; + Vessző , &#44; , Kötőjel -
&#45; - Pont . &#46; . Perjel /
&#47; / Nullás 0 &#48; 0 Egyes 1
&#49; 1 Kettes 2 &#50; 2 Hármas 3
&#51; 3 Négyes 4 &#52; 4 Ötös 5
&#53; 5 Hatos 6 &#54; 6 Hetes 7
&#55; 7 Nyolcas 8 &#56; 8 Kilences 9
&#57; 9 Kettőspont : &#58; : Pontosvessző ;
&#59; ; Kisebb jel < &#60; &lt; Egyenlőségjel =
&#61; = Nagyobb jel > &#62; &gt; Kérdőjel ?
&#63; ? Kukac @ &#64; @ Bal zárójel [
&#91; [ Visszaper jel \ &#92; \ Jobb zárójel ]
&#93; ] Hatványjel ^ &#94; ^ Aláhúzás _
&#95; _ Vissza aposztrof ` &#96; ` Bal kapocs {
&#123; { Függőleges | &#124; | Jobb kapocs }
&#125; } Tilde jel ~ &#126; ~ Alsó aposztrof
&#130; , Alsó idézőjel &#132; Kereszt &#134;
Kettős kereszt &#135; Ezrelék &#137; Felső vessző
&#145; Felső vessző &#146; Kettős vessző " &#147; Kettős vessző
" &#148; Szorzás jel &#149; Mínusz előjel &#150;
Kivonás jel &#151; Trade Mark &#153; Cent jele ˘
&#162; &cent; Font jele Ł &#163; &pound; Csővezeték jel ¦
&#166; &brvbar; Paragrafus jel § &#167; &sect; Umlaut ¨
&#168; &uml; Copyright © &#169; &copy; Bal tört idézet «
&#171; &laquo; Lágy kötőjel ­ &#173; &shy; Registered TM ®
&#174; &reg; Fok jele ° &#176; &deg; Plusz-mínusz ±
&#177; &plusmn; Ékezet ´ &#180; &acute; Mikro µ
&#181; &micro; Bekezdés vége &#182; &para; Középen pont ·
&#183; &middot; Jobb tört idézet » &#187; &raquo; Szorzás kereszt ×
&#215; Scharfes s ß &#223; &szlig; Osztás jel ÷ &#247;

Az alábbi kis táblázat tartalmazza a magyar ékezetes betűk Escape-szekvenciáit és ISO-kódját:

Jel ESCAPE ISO-kód Jel ESCAPE ISO-kód
Á &#193; &Aacute; á &#225; &aacute;
É &#201; &Eacute; é &#233; &eacute;
Í &#205; &Iacute; í &#237; &iacute;
Ó &#211; &Oacute; ó &#243; &oacute;
Ő &#213; &Ocirc; ő &#245; &ocirc;
Ö &#214; &Ouml; ö &#246; &ouml;
Ú &#218; &Uacute; ú &#250; &uacute;
Ű &#219; &Ucirc; ű &#251; &ucirc;
Ü &#220; &Uuml; ü &#252; &uuml;

A JavaScript használata a HTML dokumentumban

Egy HTML formátumú szövegfájl a tartalmazhat JavaScript " programnyelven" megírt kódsorokat is <SCRIPT LANGUAGE="JavaScript"> és a < /SCRIPT> utasításokkal közrezárva. A JavaScript, mint programnyelv bemutására nem kerül most sor. Ezért csak röviden:
A JavaScript változókat és függvényeket a dokumentum fejlécében szokás definiálni. (Vagyis a <HEAD> és a </HEAD> utasításokkal közrezárt részében a dokumentumnak. Az így definiált függvényeket lehet meghívni, a változókra lehet hivatkozni a szöveg HTML elemeiben.

Figyelem! Nem tévesztendő össze a JavaScript a JAVA programozási nyelvvel. A JAVA nyelven önálló programokat lehet írni, melyeket az <APPLET CODE="osztály"> utasítással lehet meghívni.
Az alábbi JavaScript programocska egy új böngészőablakot hoz létre WINDOWS alatt:

<HTML>
<HEAD>
<TITLE>HTML leírás - 17. lap</TITLE>
<SCRIPT LANGUAGE="JavaScript">
<!-- //
function Ablak()
{
msg=open("","DisplayWindow","toolbar=no,directories=no,menubar=no," +"resizable=no,width=300,height=200")
msg.document.write("<BODY BGCOLOR=#009999>");
msg.document.write("<CENTER><H2>Új böngészőablak</H2>");
msg.document.write("<FORM>");
msg.document.write("<INPUT TYPE='button' VALUE=' BEZÁR ÉS VISSZA '+
onclick='window.close()'>");
msg.document.write("</FORM></CENTER>");
msg.document.write("</BODY>");
}
// -->
</SCRIPT>
</HEAD>
<BODY>
<CENTER>
<H1>JavaScript példa</H1>
<FORM>
<INPUT TYPE="button" VALUE=' ÚJ ABLAK MEGNYITÁSA ' onclick="Ablak()">
</FORM>
</CENTER>
</BODY>
</HTML>

A HTML és a multimédia

A HTML formátumú szövegfájlban szerepelhetnek multimédia jellegű fájlokra történő utalások is, azonban az eredmény enyhén szólva kétséges! Íme néhány:
A <BGSOUND SRC="hangfájl.wav" LOOP="szám"> utasítás a letöltés közben lejátszandó hangeffektust határozza meg, mely a LOOP-ban megadott alkalommal ismétlődik.
A <SOUND SRC="hangfájl.wav"> utasítás hatására a böngésző megjelenít egy hivatkozást a lejátszandó hangeffektusra, amelyet aktiválva az adott hangfájlt lejátssza.
Mozgóképet tartalmazó fájl is elhelyezhető a HTML dokumentumban az <IMG DYNSRC="fájlnév.avi" LOOP="szám"> utasítással, amely az <IMG SRC=...> utasítással is kombinálható. (Ebben az esetben a mozgó képsorok lejátszása után a megadott kép jelenik meg a dokumentumban, ill. akkor is, ha a böngésző nem tudja a mozgóképet lejátszani.) Az opciók megegyeznek a hang- és képfájloknál alkalmazhatókkal.
A HTML-ben külön nem támogatott típusú fájlok beágyazhatók a dokumentumba az <EMBED SRC="fájlnév.kit " WIDTH="vszám" HEIGHT="fszám"> utasítással. Az így beágyazott objektumok saját megjelenítőprogramot igényelnek, amelyet a böngésző feladata meghívni.
Ez a böngészőprogram például az említetteket így jeleníti meg:

<BGSOUND SRC="h01.wav" LOOP="3">
<P>
<SOUND SRC="h01.wav">
<P>
<IMG SRC="k08.gif" DYNSRC="f01.avi" LOOP="2">
<P>
<EMBED SRC="k13.pcx" WIDTH="100" HEIGHT="100">